A jövő energiaprogramjaiban nagy szerepet játszik a szélenergia, mint az egyik leginkább fejlődő és versenyképes erőforrás a megújuló energiák széles skáláján. Sokszor a legkézenfekvőbb megoldásokat a legnehezebb kiaknázni. Itthon megfelelő mennyiségű és kellő biztonságot adó szél áll rendelkezésre. Nyugat-Európában már igen kedvező tapasztalatok álltak rendelkezésre a megújuló energiák gazdaságossága, környezetvédelmi haszna, és társadalmi elfogadottsága szempontjából. A helyzetet mi sem szemlélteti jobban, hogy az Európai Megújuló Energia Tanács előrejelzései szerint 2020-ra Európa energiaszükségletének egy ötödét fogják ilyen forrásokból megteremteni, az Európai Szélenergia Szövetség kalkulációjában pedig csak a szélre vonatkozóan 86 millió lakos szükségletének megfelelő mennyiségű energia termelésérével számítanak 2010-ig, tehát az igen közeli jövőben.

A szélenergia előnyei: Egyrészt az egyik legköltségkímélőbb és leggyorsabban megtérülő megújuló energiatípus. Működése során semmilyen káros anyagot nem bocsát ki a környezetébe, sőt egy kisebb 600 kW teljesítményű szélerőmű is évente 1700 tonna CO2 kibocsátástól kíméli meg a környezetet. Ráadásul fontos szerepet játszik az energiatermelés dekoncentrációjában, vagyis abban a szükséges folyamatban, hogy a helyileg felhasznált energiát helyileg, a környéken fellelhető forrásokra támaszkodva állítsák elő. Ennek nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági előnyei felbecsülhetetlenek. Így a szélenergia komoly alternatívát jelent a többi megújuló energiaforrással (a geotermikus energiával, a nap- és vízenergiával, valamint biomasszával) szemben. A közelmúlt technikai előrelépésének köszönhetően egyre olcsóbban, egyre kisebb fajlagos költséggel állítható elő szélből az energia. Maga a szélerőmű pedig, noha a legmagasabb technológiai igényességgel készül, viszonylag egyszerű szerkezeti felépítésű. A torony, az azon ülő gépház vagy gondola, a generátor pedig akár hazai termelőkkel is előállítható. A szélenergia a világ leggyorsabban növekvő energiaforrása, már több, mint 45 országban használják világszerte. Jelenleg több, mint 55 ezer szélturbina üzemel. Globális szinten az iparág közel 100 000 embert foglalkoztat, több mint 5 milliárd USD értékben, és évente közel 40% -os mértékben növekszik. Habár ennek a kapacitásnak a 70%-a Európa területére esik, a világ más régiói is kezdenek lényeges piaccá alakulni. A szélenergia napjainkban 14 millió háztartás, több mint 35 millió ember villamos energia szükségletét fedezi. 2002 végére világszerte 50 országban, több mint 31.000 MW-nyi szélerőmű került telepítésre, ennek 74%-a, 23.000 MW az Európai Unióban. Az előrejelzések szerint 2010-re ez a szám 75.000 MW-ra növekszik majd az Unión belül. A szélenergia nagy lehetőségeket kínál Európa egyik legnagyobb problémájának, a munkanélküliségnek a megoldására. A számadatok azt mutatják, hogy Dániában 25.000, Németországban 35.000 ember dolgozik a szélenergia területén. A hatalmas ugrást jól szemlélteti az az adat, miszerint 1991-ben egész Európában pusztán 5000 embert foglalkoztattak. Ha ez a növekedési ütem folytatódik, fél millió európai fogja a megélhetéshez szükséges jövedelmet a szélenergia iparban megkeresni. Az előrejelzések szerint a szélenergia iparág 2020-ra a gyártás, üzemeltetés szervizelés és az iparághoz tartozó egyéb kiszolgáló tevékenységek területén 1.475 millió munkahelyet fog teremteni szerte a világon. A szélenergia üzletág fellendülése felkeltette a banki és befektetési szféra figyelmét, mivel új piaci szereplők, mint a nagy olajtársaságok is beléptek a piacra. Azok közül a cégek közül, amelyek megújuló energiákba fektetnek, legszívesebben a szélenergiába invesztálnak. Ez a befektetési lehetőség az európai cégek között még népszerűbb, mint az amerikai cégek között.

Világviszonylatban az 1960-as évek közepétől kezdődően került a figyelem központjába a szélenergia jelentősebb volumenű felhasználásának kérdése.
A 80-as években kezdődött el a nagyteljesítményű szélturbinák telepítése, elsősorban a stabil széljárású területeken, mint például a tengerpartokhoz közel. Az igények növekedése, a kőolaj árának emelkedése és nem utolsó sorban a környezet védelmének előtérbe kerülése szükségessé tette a szárazföldek belsejében is a szélenergia kihasználását.
A verseny kiéleződött a szélturbina gyártó cégek, valamint a nagy beruházási igényű kutatócsoportok között is. Az átlagosan telepített teljesítmény 50 kW-ról 1000 kW-ra nőtt.
Az évente telepített kapacitás mértékét az alábbi grafikon foglalja össze.

Magyarország a jelenlegi energia szükségletének 3,6%-át fedezi a megújuló energiaforrásokból. Az Európai Unió-hoz való csatlakozással az ország felvállalta, hogy a Kyotóban elfogadott Klímaváltozási Keretegyezmény értelmében az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1988-as bázis évhez viszonyítva 6%-kal csökkenti, ennek érdekében 2010-re az EU előírásoknak megfelelően a megújuló energiák felhasználását megduplázza. A légköri eredetű energiaforrások aránya - beleértve az üzembe helyezett 6 szélerőművet - jelenleg még csekély mértékű Magyarországon, a lehetőségek azonban koránt sincsenek kiaknázva. 

                                                  Szél adottságaink

A hazai szélviszonyokat, ezzel a szélenergia adatokat az Országos Meteorológia Szolgálat dolgozza fel, és állítja össze a rendelkezésre álló szélenergia térképeket. Ezekből - az adott helyre csak átlagos - adatokból lehet kiindulni, és a részletes adatokat a helyszíni mérésekkel beszerezni. A méréseket célszerű valamelyik erre szakosodott céggel elvégeztetni, így pl. a hazai berendezések forgalmazói, természetesen vállalják ezt a munkát.
Abban azonban minden mérés megegyezik, hogy a szél energiája a szélsebességének harmadik hatványával arányos, tehát az adott hely szélsebességi adatait igen pontosan kell megmérni ahhoz, hogy korrekt szélenergia adatokat kapjunk. A szélnek a talaj közelében a legkisebb a sebessége, mivel a fákba, terepalakulatokba ütközve rengeteg súrlódási energiát veszít, ezért lassabb és erősen örvénylő, azaz turbulens az áramlása. Minél magasabban vagyunk a terep felett annál, erősebb és annál kevésbé örvénylő, egyenletes, lamináris a levegő áramlása, a szél. Belátható tehát, hogy minél magasabbra telepítjük a szélerőművet, annál nagyobb hatásfokkal termeli az áramot. A magyarországi adatokat tekintve, 3,5 m/sec szélsebességnél 18 méter magasan 90 W/m², míg 50 méter magasan 160 W/m² szélenergia áll rendelkezésre. Ennek az energiának csak egy részét tudjuk a szélerőművünkkel kinyerni, és hogy milyen arányban, ez függ az alkalmazott berendezés paramétereitől. Sok szélkereket használnak nálunk is, kutakból való mechanikus víztermelésre. 5 m/sec szélsebességnél ezzel - az aerodinamikailag rossz hatásfokú szerkezettel - 5-10 l/perc vizet termelhetünk, ez megfelel 100 W teljesítménynek. Ugyanennél a szélsebességnél egy korszerű berendezés ~350-400 W áramot termel.